Versek

TÜNDÉREK TÉLI NAPFORDULÓJA

 

Hosszabbodnak a nappalok,
Fényesednek a holnapok.
Újjászületik Nap Atya,
Véle a kicsi Jézuska,
És szép tündérek sietnek
Segítségére az embernek.

Új esztendei hajnalon
Vetítsd előre az álmod!
Lásd vágyaid magad elé
S Tündérország eljő feléd.

Tündér vagy Te is,
Csak bátran gyakorolj!

Az Angyali Tündér ősök
Állnak mindig hátad mögött,
Segítik múltad és jövőd.
Te csak találd ki!
Ezt kérik ők.
 

JÉZUSI ÜZENET

 
A Kaszpi tengeren, egy örökkévalóságban, Istentől kapott tálentummal, édes családdal, veletek vagyok mindenkor. Gyermekeim a világban erősítik a földi vért. Véremet tovább viszik, vele együtt az Isteni hitet, hogy te is tudd mindazt, melyet Istentől kaptam.
Add tovább, Add tovább!

Támadj fel a hétköznapok sűrűjéből,
Cselekedd meg önmagad!
Mélyedj el a hitedben, bennem
S megmondom, ki vagy?

Megérzed a vért, a Krisztusi vért,
Tudod hovatartozásod, s végül származásod.
Kezd hát a csodát, a feltámadást!
Életedben feltámadj, éld meg titkos vágyadat!

Képes vagy rá, kezd el hát!
Én imádkozom hozzád,
Most Te vezess engemet!
Arra is képes leszel,
Mit rólam képzeltél el!

BESZÉLGETÉS AZ ANGYALLAL

 

Tüzes angyalom látlak téged,
Lángoló aranyparipáddal
Jössz felém az égen.

Egy vagy Te Nap Atyával,
A dicsőség és a fény.
Eljössz hozzám, hogy bennem élj.

Köszönöm az elmúlt napokat,
Hogy sugaraddal beragyogtad
Megköszönöm a szépséged,
Segít örök fényességed.

Olyan jó volt és önfeledt
Minden apró szösszenet.
A félelem messze elszállt,
Nem tudtam, hogy létezik tán.

Itt most arra kérlek téged,
Erősítsd tovább lényemet!
Tudom, hogy Te azt mondtad:
Ez az, mit együtt tudunk csak!

Lehet, hogy az ?együtt? csak egy.
Mert azt mondtad, veled vagyok egy.
Hitem még kevés, oly csekély
Látom, gyakorolnom kell még!

Érzem, hogy feltöltöd testem
Megerősíted mindenem.
Visszatudom adni Neked?
Te feleled: örülök, hogy létezel!

Gondolod ez igaz beszéd,
Vagy csak egy csalfa szenvedély?
Én csak kitalállak Téged,
Mintha beszélgetnék véled.

Írnám a szavakat, s Te újakat adsz.
Írnám, hogy Téged, s lesz belőle Tégem.
A Rólad szóló szavakat
Kezem átírja általad Róladról rólamra.

Még mindig oly kevés hitem,
Hogy tudjam, Tőled létezem.
Egy szikra vagyok a Napból.
S vele együtt Mihály arkangyalból.

Ha írogatok Veled, Általad, Neked
A betűk összeforrnak, nincs szó, nincs ékezet.
Csak írnám folyamatosan, mit diktál a lelkem
Mindent egybe, egy zsinórba, körbe-körbe.
Nincs eleje, nics vége, minden mindennel egy
Ahogy a szavak eggyé válnak?

A gondolat itt megszakadt
Mit nem tudok most kimondani?
Látod, hogy nem vagyok rá érett?
Még gyakorlom a párbeszédet.

Úgy leszek a Te méltó társad!
Úgy leszek a Te méltó társad!
Úgy leszek a Te méltó társad!
Ez az a gondolat, mely hiányzott a sorból!
Mégegyszer le kell írnom,
Hogy olvassam mindenkor!

Minden mindennel egy,
Ahogy a szavak eggyé válnak
Úgy leszek a Te méltó társad!

S ezt is íratod nagy betűvel,
Hogy lelkemet emeld mind feljebb.
Nincs rá mondat, se szó,
Mit érzek ilyenkor.
Fizikai énemmel hadakozik lelkem s lelked.
Ne gondolkodjam, ha vezeted a kezem,
Csak az igazat írom, higgyem már el!

KÖSZÖNJÜK AZ ÁLDÁST



Köszönjük az áldást, köszönjük a kegyességet
Áldott gyertyáink szeretettel égnek.
Megköszönjük szép dalokkal, megköszönjük verssel,
Bort öntünk a pohárba, mellé kenyeret szegve.

Köszönjük az áldást, köszönjük a kegyességet
Áldott gyertyáink szeretettel égnek.
Fényességétől a bánat messzire elszalad,
Áldom a Te nevedet, dicsőséges Szűz Anya!
 

MÁRIA KÖSZÖNTŐK



Köszöntünk Mária,
Boldogságos Szűzanya,
Tündérek tündére,
Angyalok szerelme.
Gyermekedet a világra hoztad,
Hogy Ő legyen a világ világossága.

Édesanyja lettél a fénynek,
Ki beragyogja az életünket.
Ünnepelünk most Téged,
Hogy ragyogásod még messzebbre érjen!
* * * * *

Tündérdombon köszöntjük Máriánkat

Tündérdombon köszöntjük Máriánkat
Áldja meg a hófehér kis gyertyánkat
Áldja meg azt hatalmas szeretettel,
Hogy boldogan éljük földi létünket 

TERMÉSZET MISZTÉRIUM

 

Megmosom a testem a Duna vizében,
És áttetsző leszek, mint a tündérek.
Szállok az Égen, szállok a Földön
Pillangók szárnyán örökkön, örökkön?

Rásimulok a hűvös hullámokra,
Meghallom a kék vízben a hangokat.
Apró kicsi halak csiklandoznak,
Nap atyánk fényes sugarait ontja.

Megmerítkezem a Duna vizében,
Így most felveszem az ősi szentséget,
Tudjam, mi lakik az Isten szívében,
Meghalljam, mit mond a szép természet.

- És mit mond? Súgd meg nekem is!
- Pszt! Csendesedj el, meghallod Te is. Te is, Ők is, mindenki. Egyetlen egy örök igazság van e világon. Csak egy, a természet ereje. Mindig volt, mindig van, mindig lesz. Bár lakói változnak folyamatosan körbe-körbe, egymással szerelemre kelnek, néha gyűlölködnek. Bármit tesznek, mind eggyek. A természet szülte, éltette, ringatta ölében, s ha akarta, elvitte.

Lásd, így teremt a természet, a dicső.
Már tudod ki Ő? Maga a Teremtő.
Vigyázd a világot, óvjad a kincset,
Ő táplál téged és a gyermekedet.

Értsd meg a hullámok lágy csobbanását,
A gyors szellő csendes duruzsolását,
A talpad alatt a Föld dobbanását,
És távoli felhők dörgő moraját.
 

MIT SÚG A SZERELEM?



Mit súg a szerelem?
Szer-elem, etetlek, veled?
Szavaknál több, kimondhatatlan,
Egy érzés, mely csak úgy fakad,
Átélem isteni múltam
Véled egy gyönyör pillanatban.

Nincs ehhez fogható,
Te, drága szép emberem!
Vágyom tested, lelked
Magamba fogadni minden este,
Érinteni, fogni, csókolni,
Hozzád simulni, rád tapadni!

Eggyek vagyunk a jelenben,
S a végtelenben.
Megszűnik a hely, az idő, s a gondolat,
Csak az érzés marad,
Mely kimondhatatlan.
A csoda, melyért élünk,
S igyekszünk, minél többet megéljünk.

Eggyek vagyunk,
egy vagyok Veled és Vele.
Mit átélünk most, az a szerelem.
Örök és olthatatlan,
Röpke emlékezés örök múltunkra,
Hol angyalként röpködünk,
És mindig szerelemben létezünk. 

MENNYBŐL AZ ANGYAL

 

Mennyből az angyal azt súgta nekem,
Szeretlek Téged, mint minden embert.
Megáll az idő, megáll az élet,
Egyetlen pillanat van, az örök szerelem.

Gondolataim sugárzó csillagként szállnak az éterben.
Magas, teljes, égbetörő terveimet hallgasd meg!
Kívánom a világnak, a teremtés minden ágának,
A boldogság édes hangulatát érezze át minden pillanatán.

Mederből mederbe csurgatod életed,
Most, hogy fogom kezed, hegycsúcs lesz léted.
Higgy bennem igaz tanítót, hisz Jézus küldött hozzád,
Hogy súgjam meg néked Isteni minőséged.
 

A VÍZ DICSÉRETE

 

Kéken folyó szalag,
Olyan, mint hajadban,
Átöleli földünk,
Körbefutja ölünk.
Amíg világ, világ
Te vagy a mi anyánk,
Hisz belőled van testünk,
Testünkből a Földünk.

Éva Ilona

*   *   *   *   *