|
Az egészségvarázslás ősi rítusai
Talán kissé furcsa a cím, de tudd, hogy az egészségvarázslás és a gyógyítás egy és ugyanazt jelenti: újra harmónikus állapotba hozni valakit. Valaha a gyógyítás egy szent rítus volt. Volt, hogy előre megidézték az egészséget és volt, hogy csak akkor tartottak szert, ha már bekövetkezett a baj. Ezekről a szertartásokról ünnepeink is tanúskodnak, hiszen gondoljunk csak például a karácsonyi mézes fokhagymára. A szent estén a közös ima után legelőször a mézes fokhagymát fogyasztották el, hogy mindenki egészséges legyen a következő esztendőben.
Ahol öregek éltek ott egy szép piros, ropogós almát vágta annyi felé, ahányan az asztalnál ültek, és mindenki megette a részét. Ezzel biztosították azt, hogy az öregek jövőre is velük legyenek, azaz még élni fognak. A következő módszert csak a bátor idegzetűeknek ajánlom. A diós kosárból mindenki elvett egy szemet, felbontotta, és a dió belseje mutatta, hogy mit fog hozni a jövő esztendő az egészség terén. Akinek szép, egészséges dióbél jutott, annak a következő év természetesen egészséget ad, de jaj volt, annak, akinek férges volt a dióbele! Luca napján, vagy ezen a napon a lányok pogácsát sütöttek, oly módon, hogy egy rövid lúdtollat beleszúrtak a nyers, kiszaggatott pogácsába, és ha az sütés közben megégett, akkor bizony betegség várt a pogácsa gazdájára!
Szintén a jövendő egészség megidézéséhez tartozik a húsvéti locsolás, illetve a tojásfestés valóban ősi rítusa is. A fiatal leány nagy gonddal megfesti a tojást, mely a szaporodást és a férfierőt jelképezi. Pirosra festi az alapot, hogy még nagyobb férfierőt kapjon a tojás leendő tulajdonosa. Megfelelő jelképet fest, írókáz a felületére, hogy mind jobban megerősítse kívánságát. Aztán eljön a legény, meglocsolja őt, még pedig azért, hogy a jövőben szép, egészséges, termékeny asszony legyen, mire ő neki adja a szép piros tojást. Így ajándékoztak régen a fitalok egymásnak egészséget.
Azok a gyógynövények, melyeket Szent Iván nap hajnalán szedtek és az esti szent tűznél megfüstöltek, százszor erősebb gyógyhatással rendelkeztek, mint a nem e napon begyűjtött virágok.
Július 22-e, Magdolna napja a szépség- és az egészségvarázslásnak a napja. E napon hajnalban ki kell menni egy forráshoz, megmosakodni az "aranyosvízben" és biztosan bársonyos lesz a bőrünk és a betegség is messze kerül. Eddig, modern kifejezéssel élve csak az állapotfelmérésről és a megelőzésről beszéltem, de nézzünk néhány olyan rítust, mellyel már létező betegséget gyógyítottak.
Legtöbben ismerik a szenteltvíz csodatévő, gyógyító hatását. Gondoljuk csak el, mekkora ereje lehet annak a víznek, amelyről milliók hiszik a csodatételt. Korábban minden templom előtt kádakban, hordókban tartották a szent vizet, hogy mindenki annyit vigyen belőle, amennyire szüksége van. Ha megbetegedett valaki egyszerűen szentelt vízzel mosták le a testét vagy a beteg testrészét. Már maga a szentelt víz készítésének is szertartása van. Meghatározott napokon, például vízkeresztkor merítenek a közeli forrás vizéből és ünnepség keretében áldást kérnek rá a Teremtőtől.
Megemlítem a szentelt gyertyát is, aminek a gyógyító, csodatévő ereje vetekszik a szentelt vízével. Torokfájós betegnek egy darabot lecsippentettek belőle, amit le kellett nyelni. Puffadásnál égő szentelt gyertyát raktak a beteg hasára és ott tartva leégettég. A szentelt gyertya kiszívta a betegséget a testből. Ha egy háznál beteg volt, elhívták a javasasszonyt, aki négy szentelt gyertyát gyújtott a betegszoba négy sarkában és gyógyító dalokkal kiűzte a rosszaságot. Ismert gyógymód a szenesvíz készítése, amiről úgy gondolták, hogy jelzi a rosszakarókat és az esetleges átkot, majd azt a gyalogútra öntötték, hogy az arrajáró elvigye a betegséget. Ez mai szemmel nézve nem valami szép szokás. Jelenidőben írom, mert ez a szertartás a mai napig él Magyarország egyes vidékein.
A füvesemberek, füvesasszonyok nemcsak átlagos gyógynövényből készítettek főzetet a betegnek, hanem azt a növényt meghatározott napokon gyűjtötték be. Ha hiánybetegséget, például sorvadást akartak gyógyítani, akkor növekvő hold idején szedték, mert gyarapítani akartak vele. Ha túltengéses betegséget, daganatot, kelést akartak gyógyítani, akkor azt fogyó hold idején szedték, hiszen kivonni akartak a testből. Igazából az ősi egészségvarázsló módszereknek se szeri, se száma. Van olyan jó hatásuk, ha nem jobb, mint a modern, kemikáliákkal dúsított szereknek. Míg a Szovjetúnióban a dühöngő szocializmusban is tanították az orvosi egyetemeken a ősi gyógyító módszereket, legyen az füvestan vagy energetika, nálunk tiltották az ilyesféléket.
Mi azon vagyunk, hogy mind többen vegyék elő, alkalmazzák, használják eleink egészségvarázsló módszereit. Nálunk, a Szent Ilona gyógynövénytanodában megtanulunk minden olyan ősi praktikát, mellyel hatásosan gyógyítottak. Nemcsak az ősi magyar füvestant tanuljuk, hanem a természetes alapanyagokból készült szépítő szerek elkészítésést is. Mágikus tanaink közt megtalálhatóak a klasszikus egészségvarázsló módszerek is. Erőt és egészséget, Boldogságot, békességet Kívánunk mindenkinek! Éva Ilona
* * * * *
Feliratkozás hírlevélre * ÉVA ILONA a FACEBOOK-on
ÉVA ILONA filmcsatornája a YOUTUBE-on: http://www.youtube.com/evailona777
| |